Leggyakoribb tévhitek
Utolsó módosítás: 0001.01.01

Az elektromos autózás terjedésében ellenérdekelt csoportok számos tévhitet terjesztenek annak érdekében, hogy a változást lassítsák. Szerencsére a gyakorlat és a tények mutatják, hogy nincs igazuk.

„Az elektromos autó még jobban szennyez, mint a hagyományos, csak máshol”

Ez még abban az esetben sem igaz, ha az autóban elhasznált energiát az egyik legszennyezőbb barnakőszénből állítjuk elő erőművekben. Magyarország energiatermelése azonban ennél sokkal tisztább. (a témához kapcsolódó angol nyelvű tanulmány)

  1. Az áramtermelés már ma is sokkal tisztább, mint az olajszármazékok elégetése.
    A megtermelt energia több, mint fele (2016-ban 50,6%-a) atomenergiából származott, kőszenet „csak” az összes energia 17,8%-ának az előállításához kellett felhasználni. A benzin és a gázolaj elégetésénél jóval kevesebb széndioxid kibocsátást eredményező földgáz elégetésével a teljes áramtermelés 20,3%-ánál kell számolni (szintén 2016-os adat). A maradék energia egyéb, többnyire megújuló forrásból származott. (Forrás: MEKH-MAVIR Statisztikai Kiadvány 2016)
  2. Az elektromos áram 100%-ban előállítható megújuló forrásból, a benzin és a gázolaj nem.
    A fenti energiamix egy pillanatnyi állapot, ami évről évre változik. Ahogy nő a naperőművek száma, úgy lehet egyre kevesebb fosszilis erőművet üzemeltetni. A megújuló források ingadozó teljesítményük miatt önmagukban egyelőre nem képesek kiváltani a hagyományos erőműveket, de a következő 5-10 évben is jelentős eltolódás várható a zöld energiák irányába. Ahogy zöldül az áramtermelés, úgy zöldül a következő években a most eladott elektromos autók használata is. Ezzel szemben a ma üzembe helyezett hagyományos autók káros anyag kibocsátása az elhasználódásból adódóan a következő évtizedben nem csökkenni, hanem nőni fog.
  3. A hagyományos autók üzemanyagának előállítása rendkívül energiaigényes, jelenlegi formájában környezetszennyező.
    Amikor a hagyományos autók környezetszennyezését vizsgálják, akkor nagyon ritkán számolnak a kőolaj felkutatásának, kitermelésének, szállításának és finomításának, illetve a késztermék szállításának környezeti költségével. Márpedig a kőolaj feldolgozása rendkívül energiaigényes folyamat. Egyes számítások szerint a finomítókban a benzin és a gázolaj előállításakor felhasznált elektromos áramot elektromos autóban felhasználva közel annyit lehetne közlekedni, mint az előállított üzemanyagokkal.

„Az elektromos autó teljes életciklusa alatt jobban szennyez, mint a hagyományos”

Az elektromos autók gyártáskori szennyezését a misztikusnak tűnő akkumulátor gyártásakor keletkező káros anyag kibocsátás szokta megnövelni, miközben a másik oldalon nem veszik figyelembe a hagyományos autók rendkívül bonyolult rendszereinek legyártásakor keletkező valós szennyezést és az autók élete során elhasznált rengeteg kenőanyagot (pl. motorolaj), ami az elektromos autó esetén nem is létezik.

„Az akkumulátort 2-3 évente ki kell dobni, ami drága és környezetszennyező”

Az elektromos autók jelenlegi térhódítása 2010 környékén indult. Ekkor jelentek meg az első nagy szériában gyártott lítium-ion akkumulátoros autók, mint a Mitsubishi i-MiEV, a Nissan LEAF és nem sokkal később a Tesla Model S. Ezeknek a típusoknak az első példányai ma már 6-8 évesek, Magyarországon is sok fut belőlük.Elöregedés vagy elhasználódás miatt még nem kellett bennünk akkumulátort cserélni, még a 200 ezer km-en túl lévő példányokban sem.

„Az elektromos autózás drága”

Az autózás költségét érdemes kétfelé bontani: bekerülési költség és fenntartási költség.

Az elektromos autók bekerülési költsége még magasabb, viszont általában magasabb a felszereltségi és / vagy kényelmi szint is.

A fenntartási költség azonban jelentősen alacsonyabb, hiszen 100 ezer km-re az üzemanyag költség otthon töltve nem 2,2-2,4 millió forint, hanem kevesebb, mint 600 ezer forint. Ráadásul az elektromos autók az egyszerűbb mechanikai felépítés miatt sokkal kevesebb karbantartást igényelnek, és kevésbé hajlamosak a meghibásodásra.

A magasabb bekerülési költségből és alacsonyabb fenntartási költségből adódik, hogy az elektromos autók elsősorban azoknak éri meg anyagilag is, akik évente legalább 15-20 ezer km-t vagy többet autóznak.

„Ha mindenki elektromos autót venne, akkor azt nem bírná a hálózat”

Ha az átállás egyik napról a másikra történne, akkor minden bizonnyal összeomlana az elektromos hálózat. Szerencsére az autógyártók nem tudnak ilyen ütemben elektromos autót előállítani. Egyes számítások szerint a magyarországi elektromos hálózat megfelelő töltési ösztönzőkkel, a völgyidőszakokban történő töltésekkel bővítés nélkül is gond nélkül ki tudná szolgálni, ha a most használt hagyományos autók 25%-át elektromosra cserélnék. Figyelembe kell venni azonban, hogy annak ellenére, hogy jelenleg alig néhány ezer külső forrásból tölthető elektromos vagy hibrid autó fut a magyar utakon, az elektromos elosztóhálózat kialakítása miatt egyes transzformátor körzetekben már most is okozhat problémát több elektromos autó csúcsidőszaki együttes töltése.

„Az elektromos autó használhatatlan, mert kicsi a hatótávja”

Az elérhető árú elektromos autókba ma még kis kapacitású akkumulátorok kerülnek, de a fejlődés látványos. Az átlagos akkukapacitás 2017-re a 2011-es szint duplájára nőtt a középkategóriás új autókban. De a prémium kategóriában a Tesla modellek akkumulátorkapacitása és hatótávja jól mutatja, hogy nincs technikai akadálya, hogy 500-600 km-es vagy nagyobb hatótávú elektromos autók készüljenek, amint az akkumulátorok ára a megfelelő szintre csökken.

De ez az autósok többsége számára mindössze évi néhány alkalommal érdekes, mert a mindennapokban 100 km-nél kevesebbet mennek egy nap az autóval. Amíg az autó otthon vagy a munkahelyen áll, az akkumulátorába egy erre a célra telepített „töltőből” vagy konnektorból visszapótolható az elhasznált energia, így akár minden út teletöltött akkumulátorral kezdhető meg. Erre a felhasználásra már a mostani 100-200 km-es valós hatótávú elektromos autók is megfelelőek.

A hosszabb utak is megtehetők ezekkel az autókkal, ha az autós igénybe veszi az elektromos autó villámtöltőket, ahol az autó egy kávé vagy ebéd elfogyasztása alatt újra feltöltődhet.

„Az elektromos autó használhatatlan, mert 8-10 óra kell a feltöltésére”

A mai elektromos autókban kivétel nélkül lítium-ion akkumulátorok működnek. Ez a technológia már lehetővé teszi, hogy a teljesen lemerült akkumulátorokat akár 20 perc alatt 80%-os szintre töltsük anélkül, hogy az akkumulátor károsodna. Így egy 200-250 km-es hatótávú autó egy kávé elfogyasztásának ideje alatt feltölthető 160-200 km megtételéhez elegendő energiával. Ezt a nagy teljesítményű töltést nevezzük villámtöltésnek. A villámtöltőket autópályák és főútvonalak mellé, illetve nagyvárosokba telepítik, hogy azok minél több úton lévő autóst szolgálhassanak ki.

Otthon vagy a munkahelyen nincs szükség arra, hogy az autó ilyen gyorsan feltöltődjön, hiszen itt nem csak néhány percig áll. Ezért ezeken a helyeken, illetve az utazások célállomásain elegendő egy egyszerű konnektorból vagy fali EVSE (fali töltő) segítségével tölteni az autókat. Ilyenkor lényegtelen, hogy az elhasznált energia pótlása 1 vagy 10 órát vesz igénybe.

„Az elektromos autó lassú”

A mai modern elektromos autók nagyon messze állnak már az elektromos golfautóktól vagy egyéb kezdetleges meghajtású eszközöktől. A Tesla Model S csúcsváltozatai 3 másodpercnél is rövidebb idő alatt érik el álló helyzetből a 100 km/h-ás tempót, így még a szuper sportautók közül is kevés ellenfelük akad. A Volkswagen I.D. R Pikes Peak nevű elektromos versenyautója 2018-ban minden korábbi rekordot megdöntve nyerte meg a legendás Pikes Peak International Hill Climb nevű versenyt, majd néhány héttel később ugyanígy nyert az angliai Goodwood Festival of Speed versenyen is, ahol alig 1,5 másodperccel maradt el a valaha futott legjobb időtől. Ez utóbbiról tudni kell, hogy azt Nick Heidfeld futotta még 1999-ben egy McLaren MP4/13 Formula 1-es autóval. De a városban engedélyezett 50 km/h-ás sebesség eléréséig szinte bármelyik elektromos autó jobban, dinamikusabban gyorsul, mint egy hasonló kategóriájú hagyományos autó, miközben autópályán is képesek tartani a megengedett maximális tempót.

„Az akkumulátorok tűzveszélyesek”

Az autókban ugyanolyan lítium-ion akkumulátorok biztosítják a működéshez szükséges energiát, mint amilyenek a mobiltelefonokban, notebookokban vagy egyéb háztartási eszközökben vagy szerszámgépekben is üzemelnek. Volt ugyan már példa arra, hogy egy gyártási hibás mobiltelefon sorozatnál bizonyos körülmények között az akkumulátorok túlhevültek, de a több milliárd használatban lévő lítium-ion akkumulátor közül ez néhány száz esetet jelent. Az autók akkumulátorait a nagyobb igénybevétel miatt eleve sokkal szigorúbb körülmények között gyártják, az akkumulátorkezelő rendszerek pedig nagyságrendekkel kifinomultabbak, mint az olcsóbb eszközöknél, így a mai elektromos autók akkumulátorai legalább annyira biztonságosak, mint a hagyományos autók üzemanyagtartályai.