Biztonságban a CNG-vel
Utolsó módosítás: 0001.01.01
       

Vannak akik azért idegenkednek a CNG autóktól, mert azt hiszik, hogy a nagynyomású gáz veszélyes. Pedig ez, az érvényben lévő és minden apró részletre kiterjedő biztonsági szabályozás mellett a legkisebb mértékben sem igaz. Az előírások betartásának köszönhetően a földgáz és a járművek üzemanyag rendszere a ma létező legbiztonságosabban üzemeltethető szintre emeli a CNG technológiát.

 

A járművek tartályrendszerének és csővezetékeinek biztonságáról szabványrendszer gondoskodik, melyet a szakemberek R110 néven emlegetnek. Ez minden egyes termék és gyártási folyamatának szigorú jóváhagyási rendszerével biztosítja, hogy csak olyan alkatrészek kerülhessenek az autókba, amelyek minden körülmények között zárt rendszert alkotnak és esetleges baleset esetén is megvédik a járműben tartózkodókat és a környezetet. A szabvány azt is egységesen biztosítja egész Európában, hogy a földgázzal szerelt autók üzemanyagrendszerét megfelelő időközönként szakemberek átvizsgálják és a további használathoz az esetlegesen szükségessé váló javításokat elvégezzék.

 

Ennek az egységes nemzetközi szabványnak köszönhetően a járművek nagynyomású gáztároló palackjainak olyan extrém körülményeket kell kiállniuk, mint a közvetlen tűz hatása, vagy egy pisztolylövedék, szimulálva a súlyos balesetet és természetesen minden mást, amit tartósan zord időjárás, vagy más fokozott erodáló igénybevétel előidézhet. Beépítése előtt minden egyes palacknak hibamentesen ki kell állnia az üzemi nyomás másfélszeresét, aminek teljesüléséről a vizsgálatot végző független felügyelő tanúsítványt állít ki, így nem fordulhat elő még az sem, hogy akár egyetlen hibás termék is beépítésre kerüljön, sem gyári CNG autóba, sem pedig utólagosan átépített járműbe.

 

A földgáz fő alkotóeleme a metán (CH4) ami a levegőnél könnyebb, illékony gáz, így az üzemanyag rendszerből kiszabadulása esetén gyorsan felfelé haladva eloszlik a levegőben. Levegővel keveredve viszonylag szűk tartományban – csak 5 és 15 százalékos térfogat arányban – gyújtható, így nehezen alakul ki olyan környezet, amely szikraképződés esetén lángforrása lehet, vagy akár már kialakult tüzet táplálhatna. Az öngyulladásra e szűk levegő-gáz keverék arányban is csak nagyon magas hőmérsékleten, 600°C fölött kerül sor (ez a hőmérséklet a gázolaj esetében 200°C, benzinnél pedig 250°C körüli).

 

A CNG járművek története jó száz évre nyúlik vissza, ezalatt a biztonsági rendszerek folyamatos fejlesztése és a baleset megelőzésre irányuló töretlenül következetes erőfeszítések az elmúlt évtizedekben bizonyították, hogy CNG járművek a legrosszabb helyzetekben is védik utasaikat és a környezetet. Még súlyos balesetek sem vezettek palackok olyan mértékű károsodásához, mely során gáz áramlott ki, az tüzet, robbanást okozott volna. Az esetben, ha az autó és így a tartály egy tartós tűzbe kerülve kritikus hőmérsékletre hevüléssel a gáz nyomását határérték fölé emelné, a biztonsági szelepek szabályozott nyitással még akkor is védenek egy robbanás esélyét elkerülni.   

 

A CNG-s autók biztonsági szintjének fenntartása érdekében, a nemzetközi szabvány és a magyar rendelet két lépcsős vizsgálat elvégzését írja elő. Először az arra felhatalmazott szakműhelynek kell megvizsgálnia a jármű gázrendszerének épségét, a szabvány előírásainak teljesülését és az erről kiállított dokumentáció birtokában lehet a jármű időszakos forgalmi ellenőrzésére menni.

 

Vannak azonban olyan, a Magyar Kereskedelmi és Ellenőrzési Hivatal által kijelölt szakműhelyek is, amelyeket a Nemzeti Közlekedési Hatóság is vizsgaállomásként jelölt ki, ezekben a műhelyekben előre egyeztetett időpontban mindkét vizsgálat lefolytatható.